Elmentél...
A szerelem, itt bennem ég
Vele otthontalanul lángolok
Szenvedélyem, forró bennem
Mikor csak én...Rád gondolok
Testem kérve kéri lágy kezed
Az őrjítő és játékos símítását
Imádom a kék szemednek
A kélyben úszó finom varázsát
Bárcsak Te is így szeretnél
Kérlek mindig szeressTe így!
S majd egész órákká válnak
A meleg, szerető kis pillanatok
Csak úgy engedd el magadat!
Én szorosan ölellek magamhoz
Levegő nélkül is, tudok élni
Úgy Hozzád lágyan odasímúlva!