Múlik az idő, rohan az élet
Télből hirtelen tavasz lesz
Az idő telik, mégsem érzem
Hogy valaha is nélküled éltem

Újra nyílik fű, fa és virág pompázik
Mintha tél tán nem is lett volna
S minden bánatunk-fájdalmunk
Egyszer csak...úgy el is múlna..

Mintha mindig mellettem lennél
S lágy hangoddal újra-ismét
Csak dédelgetnél becézgetnél
Mintha, még mindig szeretnél!

Hiába megy ólomlábon az idő
Szüntelenül hiszem, még menthető
Mert mindig tudni kell feledni
A múló idő pilleszárnyán repülni!

"Titok"
Ha egyszer szellő lehetnék
Mindig csak körötted fújnék
Pajkosan csókolnám nyakad
Csiklandozva érintgetném füled
Abba...juj...juj belebújnék...
És suttogva kérdezném tőled
Mondd a kis szíved szabad-e..?

Lehetnék én nappalod
Mikor mindezt megkapod
Segítenék, hogy Te élj
Vagy semmitől se félj
Segítenék, hogy láss
De kell egy vallomás!
Kell, hogy megérts végre
Hogy felpillants az égre!
Szembenézz a nappal
Hogy ne járj-kelj haraggal!
Odaadnám a szép perceket
Egyengetném az életed!
Elérhetném, mit nemlehet!

Vagy lehetnék a lázas éjjel
Mikor a vágyad lebilincsel
Segítenék, hogy boldogság
Örömök perce hulljon Rád!
Segítenék, hogy úgy lángolj
Vagy felhők között táncolj
Nagyon kéne, hogy ezt érezd
Mert mindent adnék Érted..!
Meg is halok, ha kéred..!
Látod, varázslatos az éjszaka
Elcsitult, már a szív szava
Csak én várok Rád csendben
Ugye megtalálsz Kedvesem?

Szeretnék éltető levegő lenni
Mit Te lágyan belélegzel
Szeretnék hűsítő víz lenni
Mely mossa édes testedet
Szeretnék maga a nap lenni
Mely éltető, szép sugarával
Melengeti drága bőrödet.

Szeretnék én lágy szél lenni
Mely finoman simogat Téged
Szeretnék én csillag lenni
Odafenn... a kék égen...
Minden léptedre vigyázva
Szeretnék mindened lenni!

Minden ami Téged körülvesz
Hogy csak Veled lehessek..!
Mert nélküled nincs élet,öröm
Fáj a lélegzés,lefekvés,ébredés
Szívemmel nembírok küzdeni
Oly hevesen, küzd, dobog..!
Mintha ki akarna törni,repülni
Nem-nembír megnyugodni..!

Fogadd el ajándékom Édesem
Mert Neked adom szívem lelkem
Esténként dalt dúdolok Neked
Álomba ringatlak,hunyd le szemed!

Őrzöm az álmod, életed mostantól
Ölelésem minden távolságon áthatol
Símogató kezem, érzed majd bőrödön
Mit látni akarok,szemedben az öröm!!!

A boldogság, felhőtlen szerelem
Éld át ezt a csodát,kérlek velem
Ölelj úgy, hogy összeforrjunk végleg
S én örökre vigyázom,angyali lényed!

Ki vagy Te,ki az éj leple alatt
Belopóztál az álmaim ajtaján?
Hogy szereztél kulcsot szívemhez?
Hiszen azt elrejtettem,már oly régen.

Bedobtam a kulcsot,sötét verembe
Mert oly sok fájdalmat hozott életembe
Átléptem a fájdalmamon,s a kulcsot feledtem
De Te rátaláltál,s ez lett a vesztem...
Mert igen nagyon beléd szerettem!!!

Hatalmas boldogság énnekem
Ha odabújok melléd Kedvesem
Mindenedet őrülten szeretem
Örökre szeretlek Kedvesem..!

Elsétálsz előttem kedvesen
Melletted ülök szerelmesen
Veled vagyok, oly szívesen
Örökre szeretlek Kedvesem!

Az én rajongásom végtelen
Csak Rád gondolok éjeken
Azt súgom füledbe csendesen
Örökre szeretlek Kedvesem!!!

Érintenélek, csókolnálak szüntelen
Megájt nem parancsolhat senki sem
Behunyt szemmel repülni,csak Veled
Kezemmel érinteni, drága testedet!
Ölelni, birtokolni szinte mindened...!
Vigyázni a Te szép álmod, s éjjeled!
Szeretve csókolni kedves ajkadat...!
A fülembe hallani, édes hangodat....!
Zavarnám a vágyat....mégis marad..!
Tépném-űzném magamról a kínt.....!
Mégis-mégis, csak megmarad......!
Nem tudom, és tőle félek is talán..
Nem nekem szól-e dicsőítő ének. !
A csókod is csak álom, s felébredek
Ha így van, várom, hogy lefeküdjek
A félálomban.., mikor a gondolatok,
Már kellően ide érkeztek, remegnek
Úgy alszom el, tudom,hogy szeretlek!

Szeretlek, csak ez a szó
Melyet füledbe súgnám
Ha itt lennél most velem...
Még a szó sem fejezi ki
Amit érzek Te irántad...
Ez attól fényévekkel több
Ilyet még nem éreztem
De megtévesztett ez a szó
A beszélgetések hangulata
Mélysége meggyőzött,arról
Hogy beléd szerettem orvul
Folyton csak arcodat nézem
A képeken és nem hiszem
Van ilyen csoda ezen világon..?
Csak nekem vagy,ezt kívánom!
Örülnék, ha karodba zárnál
Te is nagyon-nagyon várnál...
Azt súgnád ide fülembe...
Szeretlek én is drágám..!

Nem kereslek, majd Te megtalálsz
Nem kutatlak, hozzám utat mindig látsz
Nem is nézek Rád elég ha érzed
Szívem Rád vár vedd már észre kérlek!
Nem sírok utánad, hisz Te sem tennéd
Hiába siratlak, talán észre sem vennéd
Csak ha nézem gyönyörű szemed
Az arcomon egy könnycsepp lepereg

Nem nézem finom, csodás ajkad
Csak Rád gondolok,s velem vagy
Mindig, csak Rólad álmodom
Ó kérlek bújj ide hozzám,várom
Szívem Téged vár, ezt ne feledd
Lelkem csak üres lehet nélküled
Megcsókolsz, már életre kelhetek
Nélküled boldog nem lehetek

Édes csókod ize oly csodás
Vele szép a nap ragyogás
Kezed melege csordultig tölt
Látva arcod számra mosolyt ölt
Nézem gyönyörű,csodás szemed
Ha ajkad hozzám ér,hát repesek
Szívemben,már újra van remény
Csak csókolj-csókolj mégegyszer
Igen az életemnél is többet ér!

Tűz roppan, ág reccsen
Estét hozol szerelmem
Erdőszél, bokorlomb
Téged hív, hozzád vonz

Zöldarany patakban
Arcod vár tavaszban
Öledbe bújhatnék
Lelkedbe szállhatnék

Engedj be..engedj be
Ne vess meg Kedvesem
Marasztalj, emelj fel...
Kötözd meg két kezem

Ölelj meg-ölelj meg
Ne engedj elmennem!
Elalszik szívem most
Gyönyörű szemedben

"Titok"
Mint a folyó olyan a szenvedély
Hallgat,ha mély-de csobog,ha sekély
A szerelem is, míg vígan cseveg
Elárulja,hogy nem mélyről ered
Kinek szava sok, éppen ezért mutatja
Hogy míly kevés, szíve indulatja!!!