Kerestelek, de kezem a
Múlt árnyékába ütközött
Messzeségben... talán..?
Valahol ott is tündökölsz
Kutatlak Téged vakon...
Mentem az illatod után...
Néha felsejlett alakod tán
De kiderült ez képzelet...

Porba hulltak szép szavaim
Kiáltottam én, már utánad
Hajnali szél szomorúan sírt
Velem együtt,így kesergett
Már kihalt utakon jártam...
Fogyott bennem a remény
Néha kicsit meg-meg álltam
De "keserédes" volt a méz

Megiramodtam... egyszer
Hittem kedves arcod látom
Tapintásra... nem éreztem
Mit oly rajongó szeretettel
A én két karommal öleltem
Szívem őrzi szemed színét
Neked adom szemem fényét
Csak Téged kereslek hát...
Kedves az egész életen át!

Vártalak a nyáron
Hosszú éjszakákon
Kerestelek suttogó
Fáknak árnyékában
Hívtalak csendesen
Lágy szél sóhajával
Fáztam is álmodozó
Fényes csillagok alatt
Csak fények nélkül
Halkan ott sétáltam
Elfáradt,már lelkem
Messzire elkószált
Szememre.. sosem
Nem jött már álom
Hittem én Rádtalálok
Zuhogó nyári zápor
Frissítette testemet
A kezed felém nyúlt
Megérintette arcomat
Nyakamra rásímította
A sóvárgó bánatomat
A szíved mélyén, Te
Végre rámtaláltál,én
A szívem mélyén,hát
Újra megtaláltalak!!!

Megriadtam, féltem
Szédültem"Ó" hiába
"Ó" forgott minden
Felcsavart "sálban"
Becsuktam lássam
Hogy nézel magányban
Az elmaradt táncban
Csak most adom elő
"Ó " fájdalmas erő
Uram kérlek segíts
Ez nem is fohász
Ha lesz még nyár
És zöldülő a mező
Akkor én jussak el
Legyek ott melletted
Hogy adjad öledet!!!

Szeretnék nemszeretni
Szeretnék meleg könnyű
Lágy szélben csak nevetni
Szeretnék szabad, könnyű
Kismadárként csak élni
Szeretnék én nemfeledni
Csak szeretnék- szeretnék
Most újra úgy szeretni
Szeretném a tenger habját
A sivatag forró homokját
Az óceán ringató vizét
A sarkok kínzó hidegét
A csillagok közti lebegést
A napnak éltető tüzét
Az éjjel hűvös lehelletét
A virágok gyönyörű szinét
A világ oly sokszínűségét
A szerelem édes érzését
Szerelmed égető tüzét
Csak Téged.ó... szeretni
Szeretnélek ó...ismét..!

Az éjszaka Veled
Oly gyönyörű volt
A kék szemedben
Ott ragyogott a hold
Míg csókolt a szád
Remegett a testem
Már ennél boldogabb
Tán nem is lehettem
Két karod ölelt engem
Az éj szikrázott felettem
Hogy ezt most idézem
Testünk tűzben égett
Minden mozdulatunk
Csak szerelemről szólt
Egyetlen most bánatom
Hogy ez az egész, ó...!
Csak egy álom volt....!

Itt állok előtted
Álarcok nélkül
Keresem a húrt
Melyet megpendítve
Lelkedhez érhetek

Itt állok előtted
Csak mozdulatlanul
Érinteni szeretnélek
Majd szólok hozzád
Áruld el, ki vagy Te?

Itt állok előtted
Lelked mágnesként
Vonzza a lelkemet
Hogyan hát..,hogy...
Közel vonj magadhoz

Itt állok most előtted
Lágy szellő hozta el
Hozzám-e kérésed
Hogy teremjek most itt
Mentselek meg Téged!

Lelkem kertjének csodaszép virága
Behunyt szemem sugárzó világa
A hold a nap, s égitestek hada
Angyalok mesés, szerelmes szava

Szép és jó, mionden gyökere
Éltető kis fák mézes levele
Az égen a csillag a földön lét
Termékeny mező, virágos rét

Melybe vezető út, ablak a szépre
Ajtó a házban, kilincs a kézben
Lángoló tűz egy heves szívben
Szapora csepp, a széles vízben

Te vagy mindaz,mit lelkem kiván
Kit szivem szeret, csodál árván
Te vagy az én nagy Istenem
Kit majd az elmém ablakainak
Zártával sem feledek,majd el..!

Hozzád szólok, fülem hallja
De szívem a csókodat akarja
Minden éjjel hozzád vágyom
Karjaid közt lenni egy álom
A csókod édes ízét itt érzem
Az ajkaimba,már belevéstem
Elemésztő vágy hajt engem
Éget belül, nem hagy élnem
Nélküled oly keserű életem
Veled mindig édes minden
Minden percben Rád gondolok
Veled tényleg boldog vagyok!!!

A szerelem csak játék,tudom
A boldogság ajándék nagyon
Az én reményem az álmom
Ha akarom, hát megtalálom
Igen is, már várom nagyon..!

A vágy űz hozzád, hajszol
A testemben kéj barangol
Érzem, ha nézem szemed
A szerelem, hát nem játék?
A boldogság ajándék tudom!

Érintésed éget, felidézlek
Téged látlak, kérve kérlek
Csak pár pillanat az öröm
Itt érezlek, már a bőrömön
Csókod is mohón lopom..!

A szerelem több, mint játék
A boldogság ajándék, tudom
Hajam ér a Te hajadhoz
A szád forrón a számhoz
Téged a vágy újra elhoz..!

Fejem hajlik a Te válladra
Csak a nyugalomra várva
Kis szivem, már boldogan
Csendesen repesve dobog
Most én boldog vagyok..!

Olyan édes, kis testbe szorultál
Épp csak vannak kicsike kezeid
Mégis ha rámzárulnak tenyereid
Mintha csak millió csókot szórnál
Én semminek tűnő életem egén
Hozzád bújva nyugalom ölel át
Az éjszaka egy kőbe zárt világ

Mégis most nyugodtan várlak én
Mert itt leszel, elaltatsz engem
Mint törékeny üveget, úgy tartasz
Az öledben, finoman és halkan
Semmi baj,már kedves tested ölel
Talán mindig igy kellene lennünk
A belőled áradó finom csendben..!