Néha úgy érzem, már elérlek
Nyújtom, már feléd a kezem
Hiába vagy oly nagyon távol
Mégis csak itt érezlek Téged

Nem ujjammal,nem bőrömmel
Nem a tested, nem enyém
Kényeztetve áradsz, bennem
A véremmé válsz, s szeretsz

Mert hiszem, Te vagy nekem
Szerelmem, tudom-érzem
Nem-nem véletlen szerelem
Hiszem-tudom vagy nekem !

Miért nem, engem szeretsz úgy
Miért is vagyok én a visszaút
Vajon miért kell neked a másik
Mi az, mit tőlem nem kaphatsz

Miért is, ha mindig visszatérsz
Mint szívén sebzett kismadár
Miért nem érzed végre már úgy 
Majd egyszer elfogy a visszaút

Miért nem szeretsz engem úgy
Mert féltesz, hogy elvesztesz
Most mégis, csak újra elmégy
Mindig újra és újra visszatérsz

Vajon miért és mit remélsz ?
Gondolod így az életembe
Majd nehezen de beleférsz
Mondd meg nekem miért ?