Csak egyedül vagyok
Ilyenkor arra gondolok
Hogy itt vagy velem
Csakis, csak nekem
Lágyan megsímogatsz
Vagy csak csókolgatsz
Melegen átölelsz
A magasba emelsz
És itt-itt maradsz
Csak szeretsz engem
El soha nem hagysz
Nekem Te vagy a vígasz
Kérlek így legyen..!!!

A tűz...a tűz...
Vörös lánggal űz
Szívem...a szivem
Elönti a szerelem
Álom,csoda álom
Oly régen várom
Itt egy szép virág
Majd engem imád
Ó rózsaszín égbolt
Boldogságra kél
Engem hívogat
Selymesen símogat
Hát...itt van...itt van
Elborít engem lassan
És én...és én...jaj..!
Elbukok piros tengerén!

Kinn ülök egyedül a parton
Hűvös van, kicsit fázom
Kendőm hátamra terítem
Úgy ahogy karoltál engem
Megérint egy lenge fuvallat
Olyan, mikor kezed símogat
Szemembe csillan a nap
Úgy ahogy szemed hívogat

A cseresznye, számban oly édes
Mint a finom csókod Te édes
Elillan előttem egy szitakötő pár
Kecsesen akárcsak, mi volnánk
De mindez, csak egy képzelet
Még mindig hiába kereslek
Mert a sors, még nem enged
Hasztalan szeretlek Téged..!

Szeretlek, csak ez a szó
Melyet füledbe súgnám
Ha itt lennél most velem...
Még a szó sem fejezi ki
Amit érzek Te irántad...
Ez attól fényévekkel több
Ilyet még nem éreztem
De megtévesztett ez a szó
A beszélgetések hangulata
Mélysége meggyőzött,arról
Hogy beléd szerettem orvul
Folyton csak arcodat nézem
A képeken és nem hiszem
Van ilyen csoda ezen világon..?
Csak nekem vagy,ezt kívánom!
Örülnék, ha karodba zárnál
Te is nagyon-nagyon várnál...
Azt súgnád ide fülembe...
Szeretlek én is drágám..!

Álomba ringatom magam
Mikor magányom úgy kivánja
Nélküled minden nap ezer év
S nem alszom éjszakánként
Volt amikor Te nem voltál...
S nem is fájt,hogy nem voltál
De most,csendesen,fájón éget
Hogy nem érinthetlek Téged!

Szemeid néznek tükrömből
Mosolyod lebeg örökké előttem
Ajkad mesél,vágyról,szerelemről
Lám, ismertelek egy más világból
A szerelemnek vagy örök szelencéje
Gyógyír vagy minden sebemre
Az odaadás forró kis kemencéje
Nyugtató csók, remegő lelkemre!