Hosszú órák, napok lassan telnek
Fejemben gondolatok keringnek
Szeretnék benned bízni, újra hinni...
Mert olyan rég volt az egész már...
Szívemben, már olyan nagy a kár !
Hogy keservében elfelejtett dobbanni
Tudom a rosszúton végig kell rohanni !
Talán segítő kézre lenne szükségem?
Mert az én mérhetetlen kedvességem
Újjá születik, talán majd Tebenned
Csak találjak, már végre-végre Rád...
Rád, aki az élet örömét adja majd át !

Ki tudja, hány perc,óra,nap év az élet
De mielőtt életem egyszer véget ér
Lesz-e még alkalmam szeretni Téged
Majd eljössz-e egy nap szívemért ?

Semmit sem várok és semmit nem kérek
Ha rólam álmodsz, azt megérzem én
De szívemben örökké várok, remélek
Míg csak az óramutató mendegél...

Ha már nincs holnap,én attól sem félek
Nem fáj a szív, ha már nem dobog
De ma még itt vagyok,s ameddig élek
Én mindig-mindig, csak szeretlek Téged !

Nincs békém nem szítok háborúságot
Félek, s remélek, fázom és megégtem
Égbe szállok,s nyugszom a mélyben
Semmi sem kell,s ölelném a világot

Öröm nem nyit kaput, nem zár be rácsot
Nem tart meg és nem oldja kötelékem
Ámor nem öl meg,s nem lazítja fékem
De élve nem hagy,s menekvést se látok

Nézek vakon és nyelv nélkül beszélek
Veszni szeretnék,s szabadulni vágyom
És gyűlölöm magam, másért meg égek
Nevetve könnyezem,bánatból élek
Egyformán fáj, életem és halálom !

Átölelnek szavaid
Lágyan ringatnak
Mint a finom szellő
Mindig rózsák nyílnak
Ősszel is szívemben
Ha eljő a fagyos eső
Akkor is Rád gondolok
Majd bús magányom tovaszáll
Kék égen,napsütésben
A felhők között messze jár
Álmodom,hogy Veled vagyok
Átölelsz és mosolyogsz
Szerelemmel gondolsz rám
Pedig,csak egy álom vagyok !

T e vagy ki szívemet megdobbantja
É rted a világ végére is elmennék Kedvesem
G ondolkodás nélkül boldogan életem
E lhagyni sosem foglak igérem!
D e ha Te elhagysz,nem élek nélküled!

V égre úgy érzem,megtaláltam kire vágytam
Á brándoztam mostanáig virágszálam
R emélem Te vagy,kit mindig imádtam?
L átni akarlak minden pillanatban
A jkad ízét érzem minden mozdulatban
K kezed fogjam,s mondjam mi szívemben van?

Hallgatom szavaid,símogatnak
ÁLmaim mögé bújnak
Finoman átérzem érzéseid
Észrevétlen ébred testünk

Az esőtől ruhánk ránk tapad
Gőzölög bőrünk melegétől minden perc
Halkan súgod fülembe vágyad
Hogy te itt és most akarsz...

Szád izzó vasként fonódik
maj feltáruló nyakamra...
Láthatatlan bélyegével pecsételve
Szavaid elvarázsoltak,símogattak

Életre hívták szunnyadó vágyam
S most ajkaid érintése felszította
A bennem nyugvó parazsat
Lassan lángolni kezd mindenem

Kezem arcodhoz érintem,símítom
Lágyan,finoman cirógatom
Szád finoman mozdul...
Siklik lágyan pontról pontra

Új és egyre újabb meglepetést,
Okoz,bőrömnek a nyelved,s
Segíti majd kalandozását...
Vállaimon csúszik,érzékiséged

Ha kinézek az ablakon...galambok
Ha figyelek a templom felé...harangok
Ha édes hangod hallom...olvadok
Ha szép szemedbe nézek...olvasok

Ha kint zord a szél,s fúj...takarlak
Ha benn vagyunk a melegben...akarlak
Ha a szemed szent oltárán...áldozok
Hagyj elmerengni,mert Rólad álmodok!

Ha megkérdeznéd,szeretlek-e Téged
Csak hagynám,hogy a szemeim,
Mondják el,beszéljenek Neked...
Hogy ők lelkem tükrei meséljenek,
Árulják el,mi az mit irántad érzek.

Ha megkérdeznél vágyom-e Rád
Csak hagynám,hogy megérints,
Kezeddel tapints,hogy Te magad érezd,
Hogy izzón perzsel,kezed alatt a testem.

Ha megkézdeznél,vágyom-e másra,
Neked adnám szívem,hogy bele tudj látni,
Elhidd nekem,nincs másnak ott helye!
A Te otthonod,már mindörökre..!