Hova tűnt a régi ház az öreg diófával
Ahol minden nyáron gólyapár fészkelt
Az a piroshéjjú ropogós cseresznye,mit
A nyár ereje forró napsütéssel érlelt ?

Hová lett a zöldelő kert a rózsa illatával
S a virágzó barackfa,fehérszinű szirma
Az a megsárgult birsalma kesernyés íze
S a kéklő nagyszemű ringlószilva ?

Hol van, hát az életünk a kietlen kertből
Az út mentén megérett sok ezer kalász
A tengernyi ölelés, a vágytól égő szavak
Az egekbe suhanó, széllé vált álmodás ?

Mivé lett az ember, ki egykor úgy szeretett
Ki reménnyel feküdt és reménnyel kelt fel
KI azt mondta, sose féljek, baj nem érhet
Mert...a jövő együtt, egy új életet rejt ???

Most...gyom virágzik végig minden utamon
Belülről mardos a bánat...ahogy sír a lélek
Kérdem magamtól...lesz-e még alkalom...
Hogy...egyszer majd újra hazaérhetsz..???

"Titok"
Kínzó vágy gyötör
Hiányod majd meg öl
Nem bírom Nélküled !
Kérlek szoríts magadhoz!
Csókoddal mondd,hogy akarod !!!

Egy üres papírra írom bánatom
Mely fájdalommal lesz teli
Az üres papír lesz majd tanu
Most mennyire magányos vagyok

Csendes júniusi délután...
Ülök a szobámban...némán
Egyetlen társam a magány
Eső esik, ablakomon megáll

Elviselni a magányt nehezen fogom
Ez az üres papír, mely tele írva...
Fájdalmas napjaim magányos sorsa
Egy kis virág...kezemben tartom

Könnyeim harmatként rajta hagyom
Körülnézek...nincs velem senki
Vajon meddig fogom szerelmem keresni ?
Vágyom egy társra...szerelemre:::

Vagy egy megértő-hűséges barátra
Ki a fejét tenné a párnámra...
Van kiút, mely jobb élethez vezethet
Keresd a fényt, hogy megtaláld a helyed
ADD a kezed én mutatom az"utat"..
Hol az"igaz" barát és ki Téged szerethet !

"Titok"
Mit ér a szó, ha nem Tőled hallható
Miért a sok csillag, ha nem Veled látható
Mit érnrk a percek,órák,napok,évek ?
Ha minddezek Nélküled eltelnek ???

Hová tévedtem,mélyvölgy
Katlan vagy derűs szívbe
Némán egyensúlyozok...
Kezem kitárom a világnak !

Mély lélegzet-friss illat
Csak zuhanok a kürtőbe
Izzó vulkán torkába...
Tűznyelveken át...oda

Keresem csillag szemed
Gyönyörű szép lágy hajad
Izmos, hullámzó tested
Időtlen utazás zsongít

Ezer pillanatok világán
Izzó gondolatok poklán
Tűznyílként suhanok
Hirtelen...ív- szivárvány !

Itt vagyok, megérkeztem
Kéklő világban béke...
A boldogság örök várába
Egyenest, ölelő karodba !

"Titok"
Tudod hosszú álom az élet
Van aki rosszat álmodik
Van aki szépet...
Én azt szeretném, ha "MI"
Együtt álmodnánk valami szépet
S álmunk soha nem érne véget !!!

Lehet úhy, hogy én várok Rád
Lehet úgy, hogy Te vársz majd rám
Lehet úgy, hogy egy közös út...
Az lesz az majd amin elindulúnk

Merre vezet a közös akarat ?
És legvégül...majd ki marad ?
Ha a szaggatott csík,majd elmarad
A talpad...s majd a talpunk alatt...

Hiszem, hogy létezik a szándék
Hogy ez nem lehet másképp
Mint ahogyan a gyermek emlék
Még eleven él...és lassan célt ér

Lehet úgy, hogy lesz közös út
De lehet, hogy mégsem lesz úgy !
Mert mindenkinek, külön vezet...
Kis falevél, nagy...erezet...

"Titok"
Minden nap megszűnik valami
Amiért az ember szomorkodik
De minden nap születik valami
Amiért érdemes küzdeni és élni !

Látom arcod, de nem érem el
Kezem sután nyúl Feléd
Vágyam űz utánad Kedves
Órákig hallgatnám "meséd"

Szavaid hűs forrásként iszom
Tekintetem keresi a Tiéd...
Majd ajkam szóra nyílik,DE
Nem leli az ideillő"igét"...

Tudom, hogy ezt érzed Te is
Mikor érek, már Hozzád végre
Lágy szellő símitja tested,s Te
Felnézel a gyönyörű kéklő égre

Angyalszányam...ugye látod ???
Mosolyom áttöri a fénylő teret
Repülnék én Hozzád nyomban !
De Te is tudod,hogy ezt nem lehet !