Zakatol a szív és kihagy az agy
Tagadom,ha nem az oka Te vagy
Bűvöl szemed, parázslik fénye
Vonzza testemet, lüktet vére
Pezseg a vérés ajkam sajog
Kitárul felém, hatalmas karod
Behunyom szemem, feltör a vágy
Felgyúlik értem,s Érted az ágy
Lemegy a nap és eljö újra az est
Mágnesként tapad, testhez a test
Fellángol belül egy szikra most újra
Hívlak én, gyere lépjünk az útra
Édes bizsergés átjárja a bőröd...
Lüktetnek ereim,s kitárul tőröd
Aléltan fekszem,köröttem bíborfény
Majd betakar egy fekete csuklyás lény
Rémülten nézek az eszem elhagy
Hát... ez nem halál,ez végre Te vagy.