Neked szeretném mondani
Milyen nagyon is szeretlek
A világon erre, gyönyörű
Szép versek is születtek
Idézhetnék belőle sokat
De én még most is.......
Keresem rá a szavakat
Mik, csak Neked szólnak
Csak belőlem fakadnak
Eggyetlen, az én szívem
Értékes ki gyöngye vagy
Mint szép, illatos virág
Minden szerelmes szót
Nagyot, szépet és jót
Elmondták, már százszor
Sokan mások máshol
Mi maradt most nekem
Mondhatom-e úgy Neked
Ne süssenek rá bélyeget
Hogy tán ez közhelyes
Még csak keresem a szót
Mi majd jól fedi a valót
Hogy megéljem a csodát
Nem merem hinni igazát
Hogy...Te...meg én...?
Találkoztunk életünk delén
Hogy szemedben az ég
Legszebb csillaga ragyog
Hogy boldog menedékem
A Te drága ölelő két karod
Hogy csókod olyan édes
Mint az aranyló finom méz
Hogy szavad oly símogató
Mindig-mindig megigéz
Nemjut már eszembe más
Csak a sokszor elismételt
Igaz, szép szerelmi vallomás
Hát hogy mondjam el...?
Talán kellene mondanom?
De hiszen szól helyettem
A szívem és a szemem..!
Csak azt dobogja szeretem
Látod? ragyog az életem
Csak Te vagy énnekem
Hozzád szól e kis versem
Mondom szelíden: szeretem!