Ha majd, Te átölelsz
És én is Téged ölellek
Majd, talán akkor
A világtól oly távol
Nagyon messze távol
Egy ölelésnyi térben
Szememmel szemednek
Kezemmel kezednek
Had mondjam én...
Csak is csak először én
Mert ezért is születtem
Tanultam meg beszélni
Csak ezért is tudtam
Mindig-mindig is remélni
Kérlek, hát engedd meg
Először, had mondjam én
Szeretlek-szeretlek Téged!!!