Neved a szélben...


Csak vergődöm a szavadon
A hideg, kemény kőfalakon
Szállnék én, csak szabadon
De.. bilincs van szárnyamon
Fogoly lett,már az én lelkem
Sötét-mély börtönbe estem
Lázad most, hát mindenem
Talán a szívemet elvesztem
Sebektől, csak úgy vérzem
Most testedet,már itt érzem
Kedes szád ívét csak nézem
Az édes kis ízét megidézem
Össze is tört, az én álmom!
Mert szemedben, úgy látom
Kedves neveddel a számon!
Azt messze a szélbe kiáltom!