Elmentél...


Lentről mosolyogtam Rád
S Te ezt, fentről nézted
Ahogyan Neked integetek
Majd ujjaimmal egy mosolyt
Rajzoltam az ablakra Neked
Élénken csillogott a szemed
Így formáltad ajkaddal a szót
Szeretlek, mondtad s rátetted
Tenyeremre a Te tenyered
Így végülis nemvolt más
Kettőnk közt mint
A vonat ablaküveg.