Szavad selyemként
A lelkem símogatja
Beléd van elvetve
Örömeinknek magja
A kedves kis arcod
Símítja a tenyerem
Mesélsz hőstetteket
Én azt mind elhiszem
Elvakít a kéksége
Tükör szemednek
Magam látom mindig
Hogyha belenézek.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
