Már nem is álmodom tovább
Mert rideg a csend közöttünk
Néma és nehéz, üres a csend
Nincs már egy boldog pillanat
Mely a szívünkben megmarad
Csak a nagy, végtelen távolság

Mely tágul,mint a világegyetem
Hiába is minden igyekezetem
Csak egy pillanatra feledd...!
A köztünk lévő, nagy végtelent
Kérlek..! Csak egy pillanat...!
Számonra egy örökkévalóság ez!

Csak még egyszer egy pillanatra
Csak...úgy a szemedbe nézhetnék
Egy percre, csak egy pillanatra
A rohanó idő, percre megállhatna
Még egyszer, csak úgy átölelnélek
Talán...csókod csak... pillanatra
Lehelletként lehetne újra az enyém!!!