Így borul rám egy délután
Ott áll asztalomon, árván a
Még mindig csukott a könyv
S a lap-napjaim álmaiban
Szép hasonlatot találok ki
Kezemmel csak hadonászok
Hogy segíts engem a valóság
Túlsó,még annak tilos partjára
A könyvjelzőm csak vándorol
Mindig tán egy nappal tovább
Érzékelteti a múló időt, órát
Vagy a történet haladását..?
Pedig nem, minden csak áll
Idő a tér és azt kitöltő mozgás
Hiányzol:mondom:hi-ány-zol!!!
Csukott könyvből széthulló lapok
S a könyvjelzőnél újra elakadok
Ez megint rólad szóló gondolat
A mai első az örökké ismétlődő
"Szeretlek" ez az egyetlen szó
Az első mondat, még itt tartok
Nyitogatom, majd csukogatom
Így telik minden egyes napom!