Ma is úgyanúgy leszállt a komor este
Egyedül talált rám, szívedet keresve
Tudom, hogy nem jöhetsz, mégis jó várni
Kicsit könnyebb eképp, hazuggá válni
Remélem belül a fény, még Nálad is ég
Ha vissza gondolsz rám, az is már elég
Emlékezzünk együtt, közös napjainkra
Az életünkből, egymásért ellopott pillanatra

Az idő, majd talán megszépíti a jelent
S nem marad meg, e fájó gyötrelem
Addig is megkérlek engedd lelked zavarjam
Álmomban büntetlen, testedet akarjam!
Hiszen Te is ugyan úgy várod a szépet
Ezzel az öröm mámorral, őrzöm a képed
Életemben mást nem tudok, csak szeretlek
Most nincs más, jó éjszakát kívánok Neked!