Vendéged voltam tegnap éjjel
Úgy fogadtál,mint aki hazatért
Amint beléptem az esti széllel
Hajam borzas volt,szivem remélt
Karodba zártál,hajamba fúrtad az
Arcod úgy suttogtad:Isten hozott
S én boldogan feledtem a múltat
Mikor rám, már senki nem áhított
Kabátom letéve,kék ruhámban...
Csinosnak éreztem akkor magam
Kecses a csípőm, szép volt a lábam
Tudtam, tekinteted végigsuhan
Páztázta arcom, alakom s bokám
És kevdtelve jólesően nézeget
Úgy tűnt, nem csak"Ő"a csodám
Én is egy csoda vagyok neki...
Magadhoz vontál,oly gyengéden
Kezdtél el ruhámból kibontani...
Hogy a ránk boruló csodás éjjben
Csak sóhajod lehetett hallani...
Kibukkant vállam,s Te csókoltad
Máris öleltél, ahogy senki más
Derekem szorosan karoltad
Mig fölénk borult a csillagos ég
Öleltél tüzesen,szenvedéllyel
És én vágyón boldoggá tettelek
Megtöltötted az éjt szenvedéllyel
S én őszinte szívvel szerettelek
Vendéged voltam tegnap éjjel
S úgy fogadtál,mint aki hazatért
Semmi mással ez föl nem érhet
Bármit odaadnék,ezért az álomért!