Az ész tudja, ám szavát a szív elnyomja
Nagy lendülettel, csak belerohanna
Selymesek a szavak, lágyan símogatnak
Hívogatnak,oly kedvesen marasztalnak
Ám lendületemben, hirtelen megtorpanok
A sok csalódás,min nehezen már túl vagyok
Persze vágyom az édeni boldogságra
A felejthetetlen pillanatokra-órákra
Bár nem vagyok festő, de megteszem
Festem,szinezem, vászonra viszem

Az élet nagy, hatalmas vásznára
Formázom, szívem szivárvány színeivel
Alkotom driszkéten álmaim képeivel
Az égre bárcsak-bárcsak felírhatnám
Arany tollal gyönyörű szép betűkkel
A Te kedves, drága gyönyörű neved..!
És még szeretnék valamit irni Neked..!
Talán a ma még kimondhatatlant...
Élni, halni ÖRÖKKÉ csak VELED !!!