Azért...mert...
Kis szobámban ülök,s merengek magamban
Rabul ejt hiányod, zavar van agyamban
Azt sem tudom ki vagy, még nem is ismerlek
Hogy lehet, hogy mégis szívemben cipellek
Jár az óra tik tak, de nem megy az idő
Vánszorognak a percek, s képek jönnek elő
Fogom a kezed,s szép szemedbe nézek
Kedvesen mosolyogsz és utol ér a végzet
Bár mire gondolok, Te jutsz az eszembe
Bár merre is járok, Te jársz fejemben
Ha szemedbe nézek, egy világot látok
Nyílnak lelkemben a boldoság virágok
Bár kivel beszélek, Te szólsz helyette
Bárkit látok, mindennek vagy felette
Ha két kezed fogom, enyém a mindenség
Bármilyen ajándék nélküled semmiség
Bárhová is lépek, lábnyomodat látom
Álmaimban folyton, érkezésed várom
Lelkemben, kisvirág egyre növekszik
Szívem lüktet vadul, Hozzád törekszik
Pici szád hívogat, mint méhet a virág
Nektárja többet ér, mint az egész világ
Bőrődnek bársonya, mint finom selyem
Két kezed orcámon, s nem találom helyem
De ez a pillanat, mint holmi varázslat
Éjfélt üt az óra,s elszáll a káprázat
Marad a valóság, Te nem vagy itt velem
Igy egyedül hajtom álomra a fejem......