Itt ülök én Veled,vagyok
Mellettem ülsz, de alig
A Te csukott szemedben
Most ott, én ott is vagyok

A kezed most így elárulja
Érzem, szorosan fogva
Csak a szemem nyitva
Ujjaidat szorosan tartva
Tudom,szerelmed nyitva

Lelked előttem,itt áll nyitva
Az én szívembe szorulva
A szavaid így kimondva.
Érzem, szerelmed nyitva.

Te vagy az, ki kutatsz itt a szívemben
Imádom e szép fényt,kis szemedben
Megvetem én a furcsákat lelkedben
Vagy a kis ravasz szép szemedben

Tőled, én talán úgy sohasem félek
Jaj, de oly hamiskás is ez a lélek
Mégis lelkem, viharos és tán félek
De nekem azért is kell ez a lélek

Nagyon,is őrülten harcolok Érted
A szívem mindig Téged felidézett
Talán nélküled, nem is, nem élek
Még nem is értem ezt az egészet.