Most mindenki más...
Mostanában.. ,talán más a nap
Gondolom, lett.. talán az éjszaka
Úgy érzem,tán mások is hívnak
A dalok is,tán másképp szólnak
Már mások,már a jó gondolatok
Talán,már én is más vagyok??
Azt hiszem, Te is megváltoztál
Mindenre tán másképp reagáltál
Most,én újra csak,úgy remélek
Gondolatban a hitem visszatér
Itt érzem, most az ereimben
Szerelmed,majd újra visszatér
A nagy sötétből, úgy hirtelen
Újra a gyönyörű napfénybe ér
Ahogy azt, én újra remélem
Mert most újra lehajoltál értem
Ezt érzem és,tudom,a szerető
Csodás kis szemedbe néztem
Fogom érzem,érinteni vélem
A csodálatos,bársonyos kézben
Csakis az én kis kezem érzem
Te vagy az én minden reményem
A világom és az én mindenem
Amit én mindig is így képzeltem!