Jaj, rámtalált a.." szívörvény"
Most, igen ha nem láthatlak
Az utamat már csak egyedül
Vagy, ha nem is érinthetlek
Én Nélküled árván járom már
Már a hangodat sem hallom
Lassan, tétován emlékezem
Talán most, nem is vagyok?
Hisz nélküled nem is lehetek
A nagy világban tán elveszek

Mikor féltően fogtad a kezem
Kivezettél a sötétből engem
Felemeltél magadhoz,s öleltél
A két karod közt őrizted meg
Apró darabokra tört szívemet
Talán...tudom, hogy késő ez
Itt állok most egyedül nélküled
Hiányzik belőlem... egy darab
Nélküled kínok közt szenvedek
Teljesen összetörted lelkemet

Ó Istenem,,, én most elveszek
Ha már soha Rád nem lelhetek
Csak várok...,még sehol senki
Egyáltalán mást én...tehetek?
Kicsi szívem, rég rabul ejtetted
Mostmár,soha el sem engedlek
Teljesen bennem élsz,ez lettem
Míg tán az én létem el nem vész
Mindig is hiányollak mindenben
A hiányoddal élsz az életemben!