Elmentél...
Ámomban, úgy éreztem
Lélegzeted érinti bőrömet
Oly meleg napsugárként
Beférkőzik a pólusaimba
Kinyitod a kék szemed,s
Az arcomba mosolyogsz
Egy őszinte, kis mosollyal
Mert mellettem ébredtél fel
Most-e gyönyörű reggelen
Átölellek szorosan, erősen
Mintha utoljára ölelném-e
Csodás-szép biztonságot
Mert ezt érzem melletted!
Hiányzol, mert elmentél
Messze... a mai reggelen
Tovatűnt és elszállt már
Párnámról illatod, melytől
Remegni kezdett a szívem
Hiányzol, le nem írhatom!
Nagyon és egyre jobban!
Már felemészt a várakozás
Jössz-e már? Tudom jössz!
Ezért várlak én ennyire, de
Kérlek szépen nagyon siess!!!