Szívem azt súgja Téged felejtselek el
De az eső s a fák hangja Rólad énekel
A hold odafenn, mindig Rád ragyog
Értsd meg Nélküled egyedül vagyok
A szemedben látom az egész világot
Abból, mit mondasz látom a holnapot
Szívem fáj Érted, várok még Rád
Nekem nagyon-nagyon hiányzol
Az ágyban kihült már a helyem
Talán végleg elfelejtettél engem
Könnyes a szemem, nehéz a döntés
Hiszen tudom-érzem Te is szerettél
Csókod édes ízét most is őrzi a szám
Talán nem is tudom merre jársz
Azt igen tudom messze vagy, már
Nemis vigyázol oly nagyon rám
Arra kérlek szépen ne felejts el
Ha egyszer megint újra Rád találnék
Soha többé már nem engedlek el!