Pereg a naptárlevél...
Időnket elfújja a szél
S ha... meggondolom
Minden perccel, magam
Talán... lehajtott fejjel
Az elmúlásnak adom
Minden egyes pillanat
A "Mi" szép pillanatunk
S ha majd egyszer lejár
Az időnk lesz kevesebb
Pedig annyi mindent
Gyorsan, tán tenni kéne
Hamar, mert kifutunk
Nembiztos, hogy már
Üzenetet hagyni tudok
Nembiztos, hogy talán
A begyüjtött fontosat
Egymásnak átadnánk
Mindent, de mindent
Mit,szívünkből adnánk
Megtudunk-e osztani
Pedig, hát a naptárlevél
Szürkül már az idő és tér
Én nem magam sajnálom
Csak a hitet konzerválom
Mert élni, egyszer lehet
És ez most oly gyönyörű!!!