Egy nehéz furcsa reggelen
Szomorú lett, már életem
A kicsi szívem sátrából
Útra kélt az én kedvesem

Nehéz fátyol hull most rám
Egy nehéz bársony lepel tán
Csak ajkam súgja így már
Ugye ?"Ő" nem feled el..?

Mosolyog,búcsút int felém
Én is mosolygok gyengén
Egy kicsit még nyomaiban
Lágyan csak elidőz a fény

Ha még lassan is,de elillan
Vele együtt, majd el--el.....
A puhán csak pihegő párna
A szerelem csókízű varázsa!