Emlékszel...?
Most az éj csendje rámborul
Úgyérzem minden megszorul
Minden álmom, lelkem fénye
Gondolom valamit tenni kéne
Elmentél,mint az utolsó busz
Ezért lelkem oly szomorú, bús
Kérlek! Adj helyet a lelkedben
Nem is álmodtál, még velem
Egyszer ültél,úgy itt mellettem
A fal mellett gyűrött párnámon
Közöttem vagy biztonságban
Álmodj függönyt az ablakomra
Igy... majd Te is belátsz rajta
Nekem fontos, hogy a lelked
Lelkemhez úgy idesodródjon
Lélek lelket örökre kézenfogjon
Egy közös valóság a szerelem
Vagy egy szép elképzelt jövő
Mélyen szívünkben kéz a kézben
Örökre együtt az egész életünkben.