Az unott szürke házfalak
Füstös, nehéz nappalok
Menekülnék én el messze
Mondd Hozzád futhatok?

Most sápadt még a hold
Messze vannak a csillagok
Nem lesz szebb az éjszaka
Csak, ha Hozzád futhatok

Csak néma, üres tekintetü
Furcsa és törékany arcok
Hát kihez szólhatok még.?
Csak Tehozzád futhatok

Talán, lehet sokat akartam
És csak keveset kaphatok
De én a semmiből is adhatnék
Ha most én Hozzád futhatnék..!