Csak Te meg a zúgó szél
Ti kavartok fel ennyire
Csak Te meg a fénylő nap
Símogattok engem életre
Csak Te meg az örvénylő
Lendület húztok a mélybe
Te és csend maradtok végre

Süvítő orkánok, nagy szelek
Én örökké, mindig nevetek
Mindenben, én veletek leszek
Téged... magammal viszlek
Majd, tán örökre megáll az idő
Elmegyünk mi csak messzire
Csak Veled, mindig és örökre!

Nagyon kérlek, csak keveset adj magadból!
Csak Terád szomjazom, ó kérlek adakozz!
Ezt viszem majd magammal, a fényerdőbe
A finoman meggyűrőtt, fehér kis lepedőmre
Az én szívemnek dobbanását adom cserébe
A lágy finom kis lehelletem, legyen takaród
Meleg, finom ölelésem, a Te szép hajnalod!

Selymes hajam örökre, legyen a Te állarcod
Az én finom érintésem, legyen a Te ecseted
Ó kérlek-kérlek fess, hát ezzel csak nekem!
A "MI" jövő nászunk óriás, Ó Nagy és erős!!!
A Te palettád ???...Ó Csodálatos és végtelen
Hát kérlek Téged fess velem együtt, életet!!!
Mert én csak veled akarom élni az egészet!!!

Kiábrándultál, már talán belőlem?
Túl is léptél, már keresztül rajtam?
Most kicsit félek,hogy elfelejtek élni
Talán, félek egy kicsit... még félni
De most is csak csendben hallgatok

Félek, hogy Téged tán elveszítelek
Feledtem azt, hogy meg sem kaptalak
Nem is tudtam, még mik a feltételek
Szaladsz előre, véremtől kapsz erőre
Így bennem hagyva ezt a sok kétséget

A csalfa lelked, csak bennem úszik
El is folytanám, de félek, hogy eltörik
Te csalfa vagy és még nagyon bátor
A Te csókod mindenkit, így elvarázsol
Most...csak fájó szívemre hallgatok

Csókolnálak,örökké míg tart ez a világ
Karomba zárnálak, én vigyáznék Rád
Összetört szívem, újra csak cserbe hagy
Mert most tőlem újra, messze vagy
Így talán most, az eszemre hallgatok.