Most, épp itt ülök a teraszon
Bámulom Kedvenc csillagom
Nézem mert nagyon szeretem
S mert sok erőt ad énnekem

Képzeletem, már messze jár
Talán, sokszor Rád is talál
Azt képzelem:itt vagy velem
Fogod kezem, ölelsz engem

Puha,kicsi szád a számhoz ér
Egy kicsit tán, váratlanul is ér
Majd nagyon meglepődöm erre
Könny szökik, kis szemembe

Egyszer csak újra, megint
Szerelmes csillagomat látom
Gondolom, talán álmodom
Ez ilyen szép nem is lehet

Mely dolog úgy igazán valódi
Talán kár is benne úgy hinni
Inkább megyek, már aludni
Újra Veled szépeket álmodni.

Arra kérlek, melegítsd fel!
A most jéghideg szívemet
Kis kedves meleg testeddel
Amit, Kedvesem létrehoztál
Mesésen szép álomvilágot
Kérlek, soha ne feledd el..!

Már, én ezután benned élek
Ha Te akarod ezt, vagy nem
Ezért hát, most aludni térek
És most már csakis, örökké
Csak Téged-Téged álmodlak
Téged álmodlak, majd meg!