Elmentél, csak néztem utánad
Azt, még nem is tudhattam
Igaz-e vagy csak álmodtam..?
Láttam, ahogy Te enyelegsz
Egy másik nővel, ott csevegsz

Összetört,most bennem valami
Talán a kis érző szívem........?
Nem is tudom, de valami
Lehet az egész én életem
Azt hittem talán jobban ismerlek

Úgy éreztem, nem tévedhetek
Szorítottad kezem, csókoltál
Mégis ily csúnyán becsaptál
Némán, csak bámulok utánad
Hátha talán meggondolod magad

De mit is képzeltem, rám figyelsz?
Hogy is lehet, hogy nem tisztelsz
Hittem, kicsit jobban ismerlek
Jó volt Veled, míg vége nem lett
Sok jót, mit adtál köszönöm Neked.

Egészen a szívemig értél
Érzem, most megérintettél
Hiánzol, ha nem látlak
A magányos múltamból
Te kihívtál a szép fényre
Így fény jelzi az utamat
Hogy merre is szaladjak
Mindg szeretném érezni
A Te kezed lágy érintését
Csillog szemedben a fény
Arcod, angyalok lgszebbje
Csak, úgy nevetsz felém
Én mindig is szeretném
Örökre mellettem nevetnél
Kezünk egymásba forrna
Szívünk egymásért dobogna
A lelkünk, csak szeretne
Mindig-mindig nevetne!!!

Már nem tudom vagyok?
Én Neked,tán ősz vagyok
Sárga kis levéllel hulló
Most, nagyon örülnék
Egy szónak, ölelésnek
Amit, csak én kapok..!
Elhagyott lábnyom vagyok
Agyadnak furcsa árnya

Én egy őszi levél vagyok
Beletaposva, lenn a sárba
A múlt vagyok,én már rég
Egy sápadozni kezdő faág
Egy pislogó lappangó tűz
Talán...kis örökkévalóság?
A lábad elé, lassan kúszó
Ajkadnál nyugvó talány...!

Ki vagyok én Neked, hát.?
A sűrű mély ködben búvó
Nevető kedvű, édes magány
Sok, forró csóknyi szerelem
Öleléssel varrt ing testeden
Halvány, fájó csók szádon
A mély erdők fáinak tövén
Egy furcsa, szédítő álom???

Ez egy szomorú dallam
De ezt szívemből küldöm
Legyen Neked is valami
Amiben őrzöd emlékem
Akkor is, ha eltépted már
A régi-régi fényképemet
Az egyetlen ajándékod
Mit valaha nekem adtál
Az volt, hogy elengedtél
Talán, Neked játék volt.?
Ez a csodálatos szerelem
Csak fény és végtelen
Nekem most, hiány vagy
A bűn és nagy küzdelem
Szeretlek, bármit teszel..!
Kell ennyiszer megtenned?

A kicsit könnyes szemedben
Ott.., benn elbújik egy mosoly
Szép ajándék voltál énnekem
S voltam én is,Neked mondtad

A gyors idő makacs, mohó
Már nem-nem is,volt rá idő
Mégegyszer átkaroljál, még
Talán nem meg sem, értem

Tovább fut és szalad az idő
Te végig tudtad ezt, ugye?
Ezt a márványszívet majd
Megkercolja valaki,még újra

Még időm sem lesz belehalni
Az egyetlen dallam, amit TE
Csak egyre dúdoltál nekem
Egy szép ének,hogy belédlássak

Talán nem lehet, nem szabad
Majd elfelejtenem,ezt sohasem
Kérlek érezd-érezd,hogy majd
Én csak élek-élek még kicsit..!

Mint ember, Te kedves jó
Olyan, csak nekem való...!
Édes, kedves és mosolygó
Ha nehezebb lesz az életed
Hát, én ott állok melletted.!
Megóvom, kedves mosolyod

Minden nehéz fájdalmad
Majd lelkemmel takarom
Gondjaidból, emelem fejed
Kezeimmel, lágyan símítom
Le, arcodra ragadt bánatod
Csak Érted élek, ha akarod.