Legyek Neked én a hajnal?
Ha nemjön szemedre álom
Kis lobogó, égő gyertyaláng
Mi megvilágítja a Te utadat
Talán a szivedben egy vígasz
Ha nincs már sok, jó remény
Legyek én Neked a napfény
Tiszta szép és felhőtlen égen
Éjszakában a Te kis csillagod
Vagy lelkedet én találjam meg
Ha Te azt valahol, tán elhagyod
Legyek ölelés,perzselő vágyad
Hogy nekem szánd csókjaidat
Könny, ha mindenki megtagad
Ha tenger árad, legyek hullám?
Szíved örökre az enyémbe zárom
Nemleszek sohase én délibáb
Árnyékod vagyok a Te utad járom
Elmúlok, ha fény nincs tovább!!!

A Te mosolyodért süt a nap
Este, mégis magadra hagy
Kedves fénye benned marad
Hisz igen az magad Te vagy

A szemeidben, csupa jóság
Igen ez maga a szép valóság
A szemedre festett színeket
Szép, csodás, boldog képeket

Kezedben a szép reménység
Szívemet őrző ezernyi szépség
Érintésedben, szép lelked íze
Az én testem meghitt tengere

Szeretlek magadért, aki vagy
Kivel az élet,majd magára hagy
Világodban boldogan lépkedem
Köszönöm, hogy vagy nekem!

Ó,mit is jelent: szeretni?
Piheként Veled lebegni
A félelmet csak elhagyni
A mélybe, Veled ugrani
Megélni minden álmodat
Hallgatni kora tavasszal
A friss rügyek pattanását
A langyos eső tisztaságát
Finoman érezni arcomon
Az ujjainban, csak érezni
Finom,kis bőröd bársonyát
Mit is jelent,hát ez szeretni?
Kicsiny madarak énekében
Édes hangodat,így keresni
Azt a féktelen szenvedélyt
A Te válladon,mind kipihenni
Kedves bőrödnek az illatát
Száz közül is megismerni
Csak hinni-hinni Benned!
Óvni, vigyázni a fényedet
Rajzolni föléd, kék eget
Szeretni-szeretni Tégedet!

Szeretnék, ó Veled járni
Mese szép zöld réteken
Ragyogó virágok között
Szeretnélek,csak csókolni
Kékülő, kis ibolyák fölött
Veled sétálni úgy, mezőn
Viruló, ébredőfák között
Ugyan, a bánatról tudni?
Mely rövid, csak illékony
Szívni a friss, jó levegőt
Erős és nagy tüdőnkbe
És mosolyogni az őszre
Csak melengetni Téged
Mint, volt a naplementék
Szeretni csak szeretnélek!
S látni szívemmel Téged
Mert most, kitavaszodott!