Én a napsugár lettem
Fényem szerte szórom
Ha mosolyogsz rám
Mindig meghatódom
Én leszek majd a szél
Ki lassan óvón ölbe zár
Én leszek, lelkedben
A röppenő szép madár
Hát így mondom én el
Mi az mit irántad érzek
Hogy Tőled,igen kigyúltak
A szívemben a fények
Apró csacska csókok
Számról szádra szállnak
Nagyon remélem, majd
Holnap is itt megtalállak
Legyen, hát-e pár sor
Óda szívemtől szívedig
Légy Te nekem hű társam
Ezt akarom életem végéig.
A szemem mindig Téged keres
Gondolatom, csakis nálad jár..!
Már az én szivem Érted kalimpál
Nem túlzás, ha azt mondanám
Szeretlek én nagyon drágám..!
Keresem, azt a gyönyörü szót
Azt a kedves és nagyon szépet
Hogy leírjam csakis, csak Neked
Mert elmondani nem is tudnám
Ez a gyönyörű, igaz szerelem..!
Mit tegyek ha..? Úgy húz a mélybe
Szivemnek nincs,már más reménye
Hisz a lassan,lomhán múló napok
Örök őrült, szomorú fogja vagyok
Mindenhol Téged kutatlak kereslek
Még ma is én forró szívvel szeretlek
De mondd! Soká leszel, még távol?
Mert minden percben fájón hiányzol!
Halk szavam el is mondja Neked
Talán, már soha nem feledheted
Szerető szivem oly forrón lángol
Oly régen nagyon-nagyon hiányzol
Tiéd mindenem, csak Érted élek
Minden új napban Téged reméllek
Szóban küldöm, suttogom feléd
Szerelmes vagyok Kedvesem beléd!
Szállok Hozzád, mint a szél
Lágyan, csak símogatlak én
Szerelmem,drága angyalom
A füledbe, lágyan suttogom
Símogatom az erős vállad
Csak nézlek és csodállak
Simogatom szép barna hajad
Csókolgatom,kedves nyakad
Sóhajod, mint tenger partján
A fuvallat könnyed és halvány
Kék óceán nekem a szemed
Ajkadon száz mosoly remeg
Ugye igaz ez nem csak álom?
Lám Te vagy az én világom..!
Minden most már köddé válik
Ez-ez a világ, már egy másik..!
Ete fekszem, nappal kelek
De jobb lenne mindig Veled
Meghallgatnám kicsi szíved
Oly jól esne, el sem hiszed
Érezném, hogy tested meleg
Meg is fognám a kicsi kezed
Csókolnám az arcod, szemed
Éreznéd, hogy szivem szeret
Hozzád bújnék mint egy gyerek
Mint kit az anyja nagyon szeret
A Te álmod az enyém is lehet
Az enyém adnám mindig Neked
Veled lennék mindig minden éjjel
S nappal is, csak mint a fénnyel
Te lennél, boldog szivem fénye
A szemed, csillag nekem a sötétben!
Ha szemedbe nézek, szenvedek
Arcodat látva, én semmivé leszek
Mégis csak Rád tekintek, figyellek
Nemtehetek róla, ennyire szeretlek
Csakis Te vagy egyedül a hibás
S nem tágit,már semmilyen tiltás
Én küzdök szívedért, szerelmedért
Minden csepp vérem, oltárodra tenném
Szép madár vagy, mely nekem dalol
Nincs annak párja-e világon sehol
Törékeny csoda virág a Te lényed
Mindent-mindent megtennék érted
Jázmin vagy talán rózsa illata vagy
Mely virágokat a szívem befogad
De a töviseiddel szurkálod a lelkem
Örökmécsesedért mindent megtettem
Ha ez Neked kevés, kakukk vagy Te..!
Mert csak befészkelsz mindenki szivébe
De a szerelmet Te nem viszonzod soha
Szárnyalsz fészekről-fészekre csak tova!
